Elektronika-Elektronikus mérőrendszerek

 

Elektronika-Elektronikus mérőrendszerek

 

MSC képzés

 

 

előadók:

dr. Borbás Lajos c. egyetemi tanár (Járműelemek és Jármű-szerkezetanalízis Tanszék),

dr. Hrivnák István adjunktus (Közlekedés- és Járműirányítási  Tanszék),

dr. Szabó Géza egyetemi docens, tárgyfelelős (Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék).

 

 Féléves eredmények, 2020-01-08

 

 

Nappali tagozat

 

Heti óraszám: 2+1+0

Kreditpont: 4

 

 

 

A tárgy célja

A tárgy célja kettős: egyrészt el kívánja mélyíteni a BSc képzésben megszerzett alap elektrotechnikai tudást, elő kívánja segíteni annak rutinszerű, a mindennapi feladatmegoldásokban történő alkalmazását (ez a rész sokaknak egyszerűen a BSc elektrotechnika - elektronika tárgy ismétlésének tűnik). Ezen túlmenően a korábbi tudásra alapozva nem csak egyedi erősítőkkel, de erősítőrendszerekkel, valamint az aktív eszközöket is tartalmazó lineáris és nem lineáris hálózatok modellezési lehetőségeivel is megismerteti a tárgy hallgatóit. Másrészt a tárgy célja a közlekedés és járműrendszerek területén felmerülő méréstechnika problémák áttekintése, a lehetséges mérési módszerek bemutatása.

A tárgy - különösen első részében - jelentősen épít a BSc képzés keretében megszerzett ismeretekre. Éppen ezért javasoljuk azon kollégáknak, akik a BSc-s elektrotechnika tudásukat bizonytalannak érzik, azt a tárgy első néhány hetében frissítsék fel.

A tárgy teljesítéséhez véleményünk szerint az óralátogatás jelentős segítséget nyújt (nappali tagozat!) - a tapasztalatok szerint a félévközi jegy megszerzése óralátogatás nélkül nagyon nehéz. Bár szokásaink szerint jelenlétellenőrzést a kurzusainkon nem tartunk, a fentiek miatt javasoljuk az előadások és gyakorlatok rendszeres látogatását és az ottani aktív részvételt.

 

A tárgy tematikája

 

dr. Hrivnák István (1-4. hét):
Elektronikai alapelemek és alapkapcsolások.

 

dr. Szabó Géza (5-9. hét):
Erősítők bipoláris és térvezérlésű tranzisztorral és műveleti erősítőkkel. Az erősítés frekvenciafüggése; többfokozatú erősítők.

Példatár dr. Szabó Géza anyagrészéhez

Régebbi ZH példasorok az 1. ZH-hoz

2015 évi 1.ZH B rész megoldási útmutató

Régebbi (2016 évi) példasorok

 

dr. Borbás Lajos (10-14. hét)
Mechanikai mennyiségek elektronikus mérésének lehetőségei. Mérési eljárások osztályozása, az egyes eljárások kiválasztásának főbb szempontjai.
Mérés speciális mechanikai feszültség és nyúlásmérő berendezésekkel (reteszhorony vizsgálata, adatgyűjtés és jelfeldolgozás, csavarkapcsolat erőmérése és jelfeldolgozása, nyomaték és elmozdulás mérése és jelfeldolgozása számítógéppel vezérelt mérés-adatgyűjtő rendszer alkalmazásával).
Nyúlások és feszültségek (mechanikai feszültségek) értelmezése. Nyúlásmérő bélyeges deformáció mérés alapjai. Mechanikai igénybevételek meghatározási lehetősége nyúlásmérő bélyeges kapcsolásokkal. Speciális kialakítású mérőbélyegek (rozetták) alkalmazhatósága maradó feszültségek meghatározásában.
Nyúlásmérés mérőerősítői, kiegyenlített és kiegyenlítetlen mérőhidak. Adatgyűjtő berendezések felépítésének alapjai. PC alapú jelfeldolgozás alapjai.
Forgó elemeket tartalmazó berendezések és alrendszereinek hibaanalízise zaj,- és rezgésvizsgálat alkalmazásával.

(2017:) Borbás tanár úr aktuális anyagai tömörítve (rar):

1. rész (27 MByte);

2. rész (27 MByte)

Borbás tanár úr első előadásának fóliái pdf-ben

Nyúlásmérés pontszerű környezetekben (pdf)

HOTTINGER szeminárium BME (2006)TELEMETRIA a méréstechnikában (pdf)

Transducers by HBM (pdf)

Torque Measurement (pdf)

Mérőerősítőkről (pdf)

Segédlet: Fofeszültségek meghatározása Mohr-féle feszültségi körök alkalmazásával (pdf)

Mérő és adatgyűjtő rendszerek, jelkondicionálás (Ficzere)

NI mérésadatgyűjtés, jelkondicionálás

USB adatgyűjtő eszközök és programozásuk

Mintavételezés és AD átalakítók

Rezgésmérés alapjai

Szenzorok a rezgésmérésben

Position Sensors

 

Az első ZH időpontja: a 9. héten. Az első ZH az elektronika részt zárja le.

A második ZH az elektronikus mérőrendszerek témakör anyagát fedi le.

 

A félévközi jegy a két zárthelyi eredményének függvénye, de elégtelen, ha az összesített eredmény elégtelen.

 

1. ZH 22 pontos,

2. ZH 25 pontos

 

 

ZH-k pontozása:

1. ZH:

0-10: elégtelen

11-13: elégséges

14-16: közepes

17-19: jó

20-22: jeles

 

2. ZH:

0-12: elégtelen

13-15: elégséges

16-18: közepes

19-21: jó

22-25: jeles

 

 

A félévközi jegy kialakítása az alábbiak szerint történik:

 

Összpontszám: 2x(1.ZH)+(2.ZH), értéke 0 és 69 közötti

60 - 69 : jeles

51 - 59 : jó

43 - 50 : közepes

35 - 42 : elégséges

alatta: elégtelen

 

 

Segédlet és példatár a Műveleti erősítő kapcsolásokhoz