Kurutz Károly tanár úrra emlékezünk

Dr. Kurutz Károly 1930. október 11-én született Budapesten. Középiskolai tanulmányait a Fasori Evangélikus Gimnáziumban végezte, majd a Vörösmarty Gimnáziumban fejezte be. Villamosmérnöki oklevelét 1953-ban szerezte meg a Budapesti Műszaki Egyetemen. Egyetemi tanulmányai alatt demonstrátorként is dolgozott az egyetem Ábrázoló Geometria Tanszékén.

Oktatói pályafutását 1953-ban kezdte tanársegédként a szolnoki Közlekedési Műszaki Egyetem Elektrotechnika Tanszékén (a mai BME Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék korai elődje). 1961-ben védte meg a műszaki doktori értekezését az időközben Budapestre költözött, és az ÉKME keretében tovább működő Közlekedési Üzemmérnöki Karon. Ezt követően kinevezték adjunktusnak a Kar Közlekedésvillamossági Tanszékére. Az Elektrotechnika c. tárgy gyakorlatvezetője, majd előadója volt. Oktatta a Gépjárművillamosságtan, Villamos vontatás, Automatika és Szabályozástechnika tárgyakat, szakmérnököknek a Villamos hajtás, továbbá a Hegesztőgépek és automaták tárgyakat. A Karon bevezetett új tanterv keretében kidolgozta és évtizedeken át oktatta az Irányítástechnika c. tárgyat Hallgatói nagyon szerették, és a legjobb előadók között tartották számon. Számos egyetemi jegyzetet és könyvrészletet írt, több jelentős szabadalma volt.

Egyetemi oktatói tevékenysége mellett 1953 és 1963 között a Villamosipari Kutatóintézetben is dolgozott félállású kutatómérnökként. Kutatásokat folytatott az akkumulátorok gyártástechnológiája és a villamos hajtású közúti járművek, valamint a villamos ívhegesztő gépek területén, majd a tanszéken elért kutatási eredményei alapján 1967-ben megszerezte a műszaki tudomány kandidátusa fokozatot. Kinevezték egyetemi docenssé, majd 1996-os habilitációját követően egyetemi tanárrá. Vezetői tevékenységének állomásai: 1969 és 1973 között a Közlekedésmérnöki Kar oktatási és nevelési, valamint általános dékánhelyettese, majd 1990 és 1994 között tanszékünk (az idő tájt Közlekedésautomatikai Tanszék) vezetője, illetve 1994-től 2000-ig a tanszékvezető helyettese. Oktatói, vezetői munkáját számos egyetemi és állami kitüntetéssel ismerték el.

Kiválóan beszélt németül és angolul. Kezdettől fogva részt vett a Karon folyó idegen nyelvű képzésben. A kari német nyelvvizsga Bizottság elnöke volt. Külföldi hallgatói körében is igen népszerű volt, amit az 1990 és 2000 között hat alkalommal elnyert „Teacher of the Year” cím is jelez.

Oktatói munkája mellett kiterjedt szakmai közéleti tevékenységet is folytatott. Számos szakmai bizottság tagja, illetve elnöke volt. Hat éven át a TMB Energetikai Szakbizottságának a tagja, tíz éven át a Hegesztőgépek Szabvány Bizottság elnöke, öt éven át a Közúti Villamos Vasutak Szabvány Bizottság tagja volt. Az MTA Elektrotechnikai Bizottságának tagja, 1997-től három éven át a bizottság titkára és a Megújuló Energetikai Albizottság tagja, a Környezetbarát és Megújuló Energiaforrásokért Kuratórium elnöke volt. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület, az ISES Nemzetközi Napenergia Társaság tagja volt. Két doktori fokozat született az irányításával és számos egyetemi doktori és kandidátusi értekezés bírálója, egyetemi és akadémiai védéseken bizottsági tag, titkár volt.

2001-ben Professor Emeritusként vonult nyugalomba, de a tanszékre továbbra is rendszeresen bejárt, állandó érdeklődést tanúsított kollegái sorsának alakulása, tanszékének fejlődése iránt. Karcsi a tanszéki rendezvények elmaradhatatlan résztvevője, örök kíváncsi, örök kérdező volt. Decemberben a tanszék karácsonyi összejövetelén még beszédet is mondott, őt is, minket is örömmel töltött el a találkozás.

Kurutz Károlynak hosszú, egészségben eltöltött, munkahelyi és családi örömökkel megáldott élet jutott. Élete és munkássága szorosan összefonódott a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar egész történelmével. Személyében a Kar meghatározó alakját vesztettük el. Emlékét szeretettel őrizzük.